Patrónus rendszer


A PATRÓNUS RENDSZERRŐL


1. A patrónus-rendszer rövid leírása

A patrónus-rendszer (PARE) a Bástya Gyermekszolgálat Közhasznú Egyesület által szervezett és felügyelt civil kezdeményezés, melynek lényege szerint helyi lakosok, egyénileg, önkéntesen (díjazás nélkül), a felnőtté válásukig támogatnak gyermekotthonban nevelkedő gyerekeket.

A patrónus nem helyettesíti a nevelőszülőt és a gyermekotthonban dolgozó nevelőt, hanem kiegészíti azok munkáját, illetve az otthonból kikerülő, 18. életévét betöltött állami gondozott fiatal számára – a kapcsolatuktól függően, elvileg határozatlan időre – kötődést, hovatartozást és további támaszt nyújt.

A patrónusok kiválasztását, képzését, koordinálását és folyamatos szakmai támogatását a Bástya Gyermekszolgálat végzi.


2. alapelvek, célok

2.1. a patrónus rendszer szükségessége

A Bástya Gyermekszolgálat a Fejér Megyei Gyermekotthonban évek óta végzett munkája során győződött meg a PARE létrehozásának szükségességéről. A 4-18 éves kórú gyerekekkel folytatott egyéni és csoportos foglakozások során, illetve a velük kialakított személyes kapcsolatunkon keresztül kirajzolódtak előttünk az állami gondoskodás korlátai.

Az állami intézetben a szűkös költségvetési források, és a személyzet létszámának minimalizálása mellett dolgozó nevelők a legjobb szándékuk, és lelkiismeretes munkájuk ellenére sem tudják a sokszor 15 főt is elérő csoportjukba tartozó gyermekek egyéni problémáit és lelki szükségleteit teljes körűen kielégíteni.

Az intézeti nevelés – az utóbbi években elvégzett kiscsoportos átszervezések ellenére, már csak a közös épületben való elhelyezés miatt is – a gyermek számára (a sok vele együtt élő, hasonló problémával küszködő kortársa miatt érzett) mellőzöttséget jelent, illetve kialakít egy sajátos hierarchián alapuló mini-társadalmat, mely szintén jelentős feszültséget okoz (pozíciókért való állandó küzdelem, agresszió, intrika).

Végül érdemes megjegyezni, hogy az állami gondozás jelenlegi rendszerében a gyermek 18 éves koráig maradhat a gyermekotthonban, ezt követően utógondozott lesz. Ez a lakóhelyváltozás mellett egyúttal azt is jelenti számára, hogy a megszokott nevelők helyett új segítőkkel kerül kapcsolatba, a korábbi nevelőknek, gyermekfelügyelőknek pedig az újonnan állami gondoskodásba vett kiskorúak mellett aligha marad idejük és energiájuk a „kineveltek” életútját figyelemmel kísérni.

2.2. a patrónus rendszer legfőbb célja

A fenti problémák vázlatos ismertetéséből következően a PARE alapelve és legfőbb célja az állami gondoskodásba vett gyermek egyéni szükségleteinek kielégítése. A patrónus a nevelő szerepét kiegészítve figyel az általa patronált gyermek lelki, érzelmi igényeire, az élethelyzetéből, hátrányaiból adódó problémáira, és rendszeres, az utógondozás időszakában (sőt, szándékaink szerint még azon túl) is tartó személyes kapcsolattartás formájában támaszt, kapaszkodót, hovatartozás-élményt nyújt számára.

2.3. egy patrónus – egy gyermek elv

A patrónus akkor tud megfelelni feladatának, ha figyelmét és a programra fordított szabadidejét egy gyermeknek szenteli, még akkor is, ha úgy érzi, hogy valamely oknál fogva (életkora, munkája, családja) több rászoruló patronálására is lenne energiája. Sokszor ugyanis csak átmenetinek bizonyul az az életszakasz, melyben a szokásosnál több szabadidővel rendelkezett, és a változás megoldhatatlan problémákat okozhat.

2.4. nem nevelő, nem szülő - patrónus

Fontos, hogy a patrónus viselkedésével, fellépésével, kommunikációjával ne alakítson ki a gyermekben olyan téves érzetet, hogy a patrónusa őt szülőként, illetve az intézet megbízásából egyfajta „külső nevelőként” neveli, fegyelmezi, jutalmazza.

A PARE lényegét tekintve nem nevelési módszer, hanem – életkortól is függően, más-más értelemben vett – partneri kapcsolat, melyben a patronált gyermeket a saját érdekeinek, képességeinek és lehetőségeinek felismerésére, azok kihasználására kell rávezetni.

Nem kívánatos az sem, ha a gyermekben az a képzet alakul ki, hogy őt a patrónusa előbb-utóbb nevelésbe veszi (örökbefogadja).

2.5. együttműködés a gyermek érdekében – a patrónus és a nevelő

A patrónus státuszából adódóan – a gyermek előtt is világos módon – független a nevelőtől, nem szorítkozhat annak munkája megerősítésére (fegyelmezés és jutalmazás), hanem célja a nevelői szerepkör kiegészítése.

A nevelő és a patrónus ugyanakkor szoros együttműködésben, állandó munkakapcsolatban állnak egymással, rendszeres és eseti találkozókon egyeztetett célok és elvek alapján dolgozzák ki saját munkatervüket, beszámolnak egymásnak az elért eredményekről.

2.6. keretprogram, egyéni munkatervvel

A patrónus a saját személyiségéhez, a gyerek szükségletéhez valamint a közöttük kialakult kapcsolathoz mérten határozza meg a patronálás részletes feladatait, programjait. Ezek főbb területei: alapvető gyakorlati életismeretek, készségfejlesztés, tanulásban segítség, egészséges életmód, mentálhigiénia, szabadidő eltöltés.

2.7. Szocializáció – tolerancia, értékrend

A PARE-nek nem célja, hogy a patrónus világnézeti (vallási), politikai nézeteit, hovatartozását az általa patronált gyermeknek követendő mintaként mutassa be, de tény az is, hogy a világnézeti szempontból semleges állami gondoskodás mellett a gyermek szocializációjában lényeges szerepet játszhat egy, a patrónus életvezetéséből, megnyilvánulásain keresztül megismert (mértéktartó) értékrend.

A PARE egyik felvállalt célkitűzése, hogy – a gyermek felfogását, gyakorlatát is tiszteletben tartva – megtanítsa a patronáltat arra, hogy egy-egy kérdést, problémakört többféle módon lehet megközelíteni. A patrónus toleranciára is tanítja a vele kapcsolatban álló gyermeket.

2.8. Lelki megerősítés, nem anyagi támogatás

A patrónus rendszernek nem célja a gyermek közvetlen vagy közvetett anyagi támogatása, de a gyermek életében fontos eseményekkel (születésnap, ballagás, karácsony), illetve a kapcsolattartással rendszerint és természetszerűleg felmerülő költségeket a patrónus viseli.

3. a patrónus személye


3.1. Az ideális személyiségjegyek

A patrónus ideális esetben

- széles látókörű,
- kiegyensúlyozott lelki alkat,
- kommunikatív,
- együttműködő, konstruktív,
- empatikus, elfogadó,
- kitartó, állhatatos, rendszeres,
- türelmes,
- elvhű


3.2. a szükséges feltételek:

Patrónusnak csak olyan személy jelentkezhet, aki

- 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű
- értelmi-érzelmi szempontból (is) egészséges,
kiegyensúlyozott személyiség,
- élettapasztalatokban bővelkedik


4. a patrónusok kiválasztása

A PARE működésének kulcskérdése a patrónus személye. A fent már leírt feltételekhez kötött részvétel önkéntes (térítésmentes) és hosszú távra szóló, ennek megfelelően várhatóan kevesen jelentkeznek majd patrónusnak.

A szükség ellenére nem volna célravezető nyilvános, az emberek jóérzésére, lelkiismeretességére alapított reklámhadjáratot folytatni annak érdekében, hogy több patrónus-jelölt vegyen részt a programban.

4.1. az ajánlás

A Bástya Gyermekszolgálat számára garanciális szempont, hogy csak olyanok kerülhessenek kapcsolatba a nevelőotthonban élő gyerekekkel, akiket az egyesület valamely tagja, illetve a nevelő, vagy egy már tevékenykedő patrónus felelősséggel ajánl.

4.2. a megismerkedés

A Bástya Gyermekszolgálat az ajánlott személyt meghívja néhány szabadidős programjára, ahol találkozhat a gyerekekkel, illetve az egyesületi tagokkal is. A patrónus-képző tréninget csak azután kezdheti el (ugyancsak felkérésre), ha a jelentkező legalább három hónapig rendszeresen részt vesz ezeken az alkalmakon.


5. a patrónusok képzése

5.1. a képzés formája

- tréning: négy hónap, hétvégén egy délután (szombat 15 órától 19 óráig)

- egyéni konzultáció: a tréning ideje alatt a témákhoz, illetve a felmerülő
problémákhoz kapcsolódóan

- csoportos esetmegbeszélés: a program alatt folyamatosan

a. rendszeres, általános (kéthavonta) minden patrónus és a Bástya gyermekszolgálat aktivistái részvételével

b. eseti, egy gyerekre koncentrált – a vezető nevelő, esetleg más nevelők (gyermekfelügyelők) és a patrónus részvételével


5.2. A képzés tematikája:

1. önismereti csoport, csoportépítés – miért akarok segíteni?

Az alkalom játékok, irányított beszélgetés módszerével próbál segíteni a leendő patrónusoknak, hogy felismerjék, kitisztázzák motivációjukat. Az önismereti feladatok (erősségek, gyengeségek) segítenek, hogy alkalmasabbakká váljanak a segítő szerepre.

A patrónus munka nem csoportos, mégis a felkészülés és az egyes problémák, konfliktusok megoldásában segítséget jelenthet más patrónusok tapasztalatai, ötletei. Így a csoportépítés a felkészülési alkalmak mindegyikének fontos eleme.

2. az intézet megismerése – a patronált gyerekek személyisége, hátrányai, közege
A jövendő patrónusnak világosan kell látnia, hogy a támogatásra szoruló gyerek milyen közegben él, hiszen csak így segítheti őt hatékonyan konfliktusai megoldásában, korlátai legyőzésében vagy elfogadásában, a továbblépésben.
Ismernie kell a gyermek jogi státuszát (kötelességeit és lehetőségeit), a vele állandó kapcsolatban álló nevelők, gyermekelügyelők és a gyám személyét és feladatait, a velük kialakított jó munkakapcsolat, folyamatos kommunikáció alapfeltétele a gyermek érdekében szükséges együttműködésüknek.
A jövendő patrónusok számára az intézet egy nevelője tart előadást a témában, a Bástya Gyermekszolgálat tagjai osztják meg velük tapasztalataikat, kötetlen beszélgetés formájában, illetve a képzés alatt több alkalommal is meglátogatják a gyermekotthont, és személyesen is megismerik a gyerekeket és a nevelőket.

3. hogyan segíthetek? – módszerek, ötletek, lehetőségek

A patrónusok saját lehetőségeiknek és a patronált gyermek szükségleteinek megfelelően nagyon változatosan, és az egyes tevékenységi területeket különböző arányban érintve alakítják ki munkatervüket.

Egyesek elsősorban a gyermek tanulását, mások a gyakorlati tevékenységek elsajátítását (főzés, barkácsolás, önálló utazás) helyezik előtérbe.

A Bástya Gyermekszolgálat által összeállított és a képzésben résztvevőkkel megismertetett standard mellett irányított feladatok, beszélgetés során a csoport tagjainak ötletei, máshonnan szerzett tapasztalatai segítenek a patrónus-jelölteknek az egyéni feladataik meghatározásában.


4. a patrónus rendszer veszélyei – túlzott kötődés, rendszertelen kapcsolat

A patrónus sajátos, a nevelőtől és a szülőtől is különböző feladatkörét, szerepét meg kell értetnie a gyermekkel is, és segítenie kell abban, hogy a patronáltban ne alakuljon ki túlzott érzelmi kötődés, várakozás.

A patrónusnak tisztában kell lennie saját (időbeli, anyagi, stb.) teljesítőképességének határaival, melyek átlépése rendszertelen, a gyermek számára kiszámíthatatlan és érthetetlen viszonyt teremt. Hasonló nem kívánt eredményhez vezet ugyanakkor a gyermek számára is nyilvánvaló lehetőségeinek nem kellő kihasználása, a kapcsolat időszakos elhanyagolása.

5. a gyerekek veszélyeztetettsége

A meghívott előadók segítségével megismertetjük a szülők nélkül nevelkedő, az állami gondoskodás rendszerébe különböző életkorban és szocializáltsággal bekerülő gyermekek fokozott érintettségével a szenvedélybetegségekben, a korai szexualitásban, az abortusszal és az un. galeri-bűnözéssel kapcsolatban.

Foglalkozunk még a gyermekek tipikusnak mondható torz lelki tüneteivel is: apátia, irreális elvárások a társadalom felé, kiszolgáltatottság, önállótlanság.

6. az egyik legfőbb hátrány: a tanulási nehézségek

A korábbi rossz családi helyzetük, elhanyagolt szocializációjuk illetve a velük szemben a tanulással kapcsolatos sokszor minimális vagy egyáltalán nem létező szülői elvárásnak köszönhetően az állami gondoskodásba vett gyermekek rendszerint súlyos tanulási zavarokkal küszködnek, tanulmányai eredményeik siralmasak.

A tréning során ezért többféle tanulásmódszertannal, tanulási technikával ismertetjük meg a patrónus-jelölteket, illetve külön foglalkozunk a gyermek motiválásának kérdéséről.

7. pályaválasztás, anyagi eszközökkel való gazdálkodás

A tanulási nehézségekből fakadóan a nevelőotthonban élő gyermekek sokszor kényszerpályán mozognak a továbbtanulás kérdésében.

A patronált gyermek iskolai előmenetelének – fent ismertetett – támogatása mellett fontos szerepe lehet a patrónusnak a pályaválasztás, felsőbb iskolák megválasztásának befolyásolásában is.

Kiemelkedően fontos feladatnak tekintjük a gyermekből fiatal felnőtté váló patronáltak pénzgazdálkodási készségeinek szocializálását. Szomorú tapasztalat, hogy a nagykorúvá lett állami gondozott az addig elkülönített bankszámlán gyűlő nagyobb összegű pénzt (életkezdési támogatást) kezébe kapva ezt minél hamarabb elkölti, és szinte semmit nem fordít belőle egzisztenciája meglapozására (lakástakarék. bútorok, stb.)

5.3. A képzésen részt vevő trénerek

A Bástya Gyermekszolgálat a gyermekotthonban több éve folytatott munkájuk során gyakorlati tapasztalatokat szerzett, diplomás szakemberei: – pedagógusok
- egészségnevelők
- jogászok

 

 


 


Vélemények, dilemmák


Egy gyerek – egy patrónus

K.T.G. „A segítőben újra, és újra feltámad a gondolat, hogy egy kicsit több időráfordítással arányosan több gyerekkel foglalkozhatna, holott ez a gyakorlatban nem így van. A valóság az, hogy a patrónusok napi rutinja változékony, ezért időszakonként több, máskor pedig kevesebb szabadidejük van.”

B.I. „Az alapelv megvalósítása nehézségekbe ütközik, amikor egyes időszakokban a gyermek kényszeredetten, vagy egyáltalán nem akar közösséget vállalni a patrónussal. Ilyenkor kézenfekvőnek tűnne a megoldás, miszerint másik rászoruló nevelőotthonban élő gyerekkel kellene foglalkozni, aki igényli is a törődést. Ehhez képest nehezebb megtalálni ismét a közös hangot a patronált személlyel.”


Nem nevelő, nem szülő – patrónus

B.I. „Ennél az alapelvnél kulcsfontosságú a rugalmasság mind a patrónus, mind a patronált részéről: mindig az adott élethelyzethez igazodóan reagálni inkább a szülő-gyerek, máskor pedig inkább a nevelő-gyerek viszonynak megfelelően. A PATER – más segítő módszerekkel, intézményekkel ellentétben – nyíltan felvállalja az érzelmi közösséget a patrónus és a gyermek között, sőt, ezt tekinti a kapcsolatuk alapjának is.”

V.O. „Az újszerű kapcsolat, a patrónus-viszony nehezen magyarázható meg a gyermekeknek, ezért nem célszerű a munka elején a fogalom definiálásával kezdeni, sőt, előfordulhat, hogy a patronálás során egyszer sem határozzuk meg a PATER lényegét szakszerűen, kimerítő módon. A gyermek úgyis a mindenki esetben eltérő gyakorlat, ti. a saját patrónusával kialakult kapcsolatából fogja értelmezni a PATER-t, ha erre egyáltalán bármikor is sor kerül.”

Á.G. „Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a patrónus-patronált kapcsolat első szakaszában több szituáció is adódik, amikor nyíltan fel kell vállalni, hogy a lelki közösségnek nem célja a nevelésbe vétel (örökbefogadás), ugyanakkor a határok kijelölését követően a résztvevők rájönnek, hogy ez nem von le az együttlét értékéből.”

Együttműködés a gyerek érdekében

B.I. „Más munkáim során tapasztalom, hogy különböző szakterületen tevékenykedő segítők csoportmunkában egymásnak igen hasznos információkkal tudnak szolgálni egy közös cél, esetünkben egy gyermek életének igazgatása terén.”

Á.G. „A PATER-ben is létrehozható egy szakterületek közötti kommunikáció, ahol pl. a patrónus esetenként találkozik a gyermek nevelőjével, pszichológusával, illetve osztályfőnökével, és megtárgyalják az éppen aktuális problémákat, közös célokat, összehangolják a módszereket, valamint cselekvési tervet dolgoznak ki.”

K.T.G. „A Fejér Megyei Gyermekotthonban a nevelők és a gyermekfelügyelők túlterheltek, ezért nehéz a szabadidejük terhére programokat szervezni. Fontos továbbá, hogy ne gátoljon az együttműködésben senkit a patrónusok és az intézetben dolgozók között kezdetben általánosan fellépő kommunikációs zavar. A nevelővel való jó kapcsolat kialakítása érdekében sem mondhatunk le azonban egyetlen más alapelvről, különösen nem válhatunk – még átmenetileg sem – a nevelőintézet „külső munkatársává”.


3. TERVEINK ÉS TAPASZTALATAINK – RÖVIDEN


A PATER kb. két éves múltra tekint vissza, de kezdetleges formában tulajdonképpen már a Bástya Gyermekszolgálat megalakulása óta létezik. A patrónusok – akik a képzésen jelöltként vannak jelen – illetve a projektbe eddig még be nem kapcsolódott résztvevők röviden összefoglalták az eddig elért eredményeket, és vázolták jövőképüket is.

V.O. „Krisztiánnal kb. másfél éve találkoztam először, egymásra találásunk számomra olyan volt, mint a szerelem. Ma sem tudom megmagyarázni, miért éppen vele kerültem közeli kapcsolatba, hiszen más nevelőotthonban élő gyerekekkel hasonlóan jó viszonyt ápoltam, és ápolok ma is. Ez a különleges, bensőséges érzelmi összhang, és az általam már racionális megfontolásból kialakított nyílt légkör a patrónusi kapcsolatunk alapja. Krisztián elmondja a problémáit, azokat megbeszéljük, de a véleményemet nem erőltetem rá.

A jövőben a munka világának, a piacorientált társadalom működési-elveit, törvényeit, az érvényesülés lehetőségeit, módszerét szeretném közelebbről megmutatni neki.”

CS.P. „Eddig még csak kívülről figyeltük feleségemmel együtt a PATER születését és fejlődését, de szeretnénk – egyelőre saját kisgyermekünk gondozása miatt ketten, együtt – mi is bekapcsolódni. R. Gáborkával foglalkoznánk szívesen, mert úgy látjuk, hogy ő általában kiszorul minden programból, az ügyetlensége, visszahúzódása miatt. Féltjük, hogy az intézetben a gyermekek között is uralkodó farkastörvények Gáborkát önállótlanná, magatehetetlenné teszik.”

B.I. „A B. testvérekkel kialakult jó kapcsolatom miatt számomra mind a mai napig nem dőlt el, hogy melyiküket patronálom igazán. Problémát okoz az is, hogy időnként valamelyikük elhatárolódik mindentől és mindenkitől, járja a saját útját, és ilyenkor a másik gyermekkel erősödik meg a patrónusi viszony, azonban hosszabb-rövidebb idő múlva ez a helyzet megfordul. A jövőben igyekszem a patrónus kapcsolatot Noémivel elmélyíteni, míg Renivel inkább mint barát, esetleg kortárs segítő foglalkozni.”

Á.G. „Az elmúlt három évben három gyermekkel is foglalkoztam, de rajtam kívülálló okokból mindegyik véget ért. Márió egy idő után nem akart együtt tanulni, illetve egyáltalán nem akart tanulni (azóta magántanuló). P. Gabit időközben örökbefogadták, Laurának pedig jó kapcsolata alakult ki P. Zsuzsival is, és úgy gondoltam, hogy legyen ő a patrónusa, mert nekem több lehetőségem van másik gyermekkel is közelebbről megismerkednem, hiszen régebb óta járok be az intézetbe, mint ő.

Jelenlegi helyzetem azonban lehetővé teszi, hogy a PATER elveinek megfelelően kezdjek el dolgozni egy gyerekkel, és tervezem, hogy Zsanival felveszem a kapcsolatot a hetekben.”

K.T.G. „2003. óta vagy egyre szorosabb viszonyban Lacikával, aki a kezdeti lelkesedés után komoly kihívást jelent számomra. Időközben átesett egy komoly betegségen és egy ezzel is összefüggő mélydepressziós korszakon, de mostanra talán már stabilizálódott a lelkiállapota – igaz, már korántsem azon a gyermeki szinten, mint két évvel ezelőtt. Igazi cinikus, az élettől nem sokat remélő, agresszív, nemtörődöm kamasszal van dolgom, és ehhez képest kell a találkozásaink programját, mondanivalóját megválasztanom.

Míg korábban az együtt tanulás volt a fő elfoglaltságunk, az utóbbi időszakban inkább az értelmes szabadidőtöltést, a világ dolgai iránt való érdeklődést, a jelenségek mélyebb szintű vizsgálatának igényét próbálom benne meggyökereztetni.

A jövő húsbavágó kérdése, hogy elég erős lesz-e a patrónus kapcsolatunk ahhoz, hogy a Lacikánál már most is jelentkező züllött életmódot, szenvedélybetegséget kordában tartsa, és hosszú távon kezelje.”

 

 


 

 


 

Oldal nyomtatása