„DelPoll 2006/2007” Módszertani képzés civil aktivisták részére a Deliberative polling települési szintű megvalósításához

Jelen képzési koncepció és részletes képzési tematika a „Módszertani képzés civil aktivisták részére a „Deliberative poll” települési szintű megvalósításához” című NCA támogatású továbbképzési program szakmai előkészítéseként készült.

Az elmúlt 15 évben sok minden történt Székesfehérváron, mind a civil szektor egészét, mind pedig a helyi demokrácia helyzetét tekintve. A tanácsi rendszer önkormányzattá alakulásával egyidőben újjáéledő fehérvári civil szektor gyengeségének számos jelét és okát tapasztaltuk nap mint nap. Megéreztük a forrásteremtés korlátozottságát, az alacsony lakossági részvételi arányt, sok civil szervezetet a bizalmatlanság és a csalódottság is körülleng, és persze a széthúzás és a vélt vagy valós személyes konfliktusok is terhelik városunk civil életet. De ugyanakkor a fehérvári civil szervezetek egyre erősödnek, egyre komolyabb közéleti tényezővé válnak, s töretlen az optimizmusuk a jobbításra, a hiányzó szolgáltatások szervezésére és városunk otthonossá tételére éppúgy, mint egy-egy speciális szükséglettel rendelkező csoport érdekeinek képviseletére.

Nem kell különösebben bizonygatni, hogy a civil szervezetek léte elengedhetetlen a helyi demokrácia szempontjából is, hiszen a civil szervezetek ugyanúgy képesek a lakossági érdekek megjelenítésére, mint más társadalmi szervezetek (pl. pártok, egyházak, szakszervezetek). A Nemzeti Civil Alapprogram anyagi támogatásával most egyedülálló képzési lehetőség nyílt a székesfehérvári civil szervezetek és aktív tagjaik számára, ugyanis a részvételi demokrácia egy olyan, innovatív, eddig meglehetősen ritkán használt technikáját adaptáltuk a székesfehérvári viszonyokra, mely egyszerre szolgálja a civil szervezetek szakmai kompetenciájának erősítést, növeli az önszerveződési készségüket és egyben erősíti helyi hatalommal szembeni civil kontrollt.

A pályázat program egy több éves, helyi demokrácia fejlesztő munka harmadik állomása. Az első szakaszban, a helyi demokratikus deficit kialakulásának folyamatát tártuk fel Székesfehérváron, elemeztük az eddigi civil korporációk kudarcának okait és dokumentáltuk a helyi közhatalom nonprofit szervezetekre és együttműködésekre történő befolyásolási és nyomásgyakorlási törekvéseit, valamint új módszerek, technikák után kutattunk a nemzetközi szakirodalomban. A mostani szakaszban (jelen képzési program) egy merőben új, a civil érdekartikulációt hatékonyan elősegítő amerikai modell, a Deliberative Poll© hazai települési szintű a daptációjához szükséges civil módszertani képzésre kerülne sor. A komplex képzés során amerikai és magyar szakemberek részvételével települési szintű adaptálásra kerül a Delibertive Poll, mint a helyi demokráciát és érdekartikulációt civil alapokon segítő módszertan, valamint egy modell tréning kerül lebonyolításra. A képzés során a résztvevők élményalapú jártasságot szereznek a DP alapú civil módszerekről és képesek lesznek arra, hogy a módszert a saját településükön is kipróbálják egy konkrét helyi kérdéssel kapcsolatban.

1. A képzés célja
A képzés elsődleges célja, a fehérvári civil társadalom alkalmassá tétele arra, hogy az önkormányzati döntéseket és különösen a döntéshozatali mechanizmusokat a helyi társadalom számára átláthatóvá tegye és azokat monitorozza, a lakossági érdekeket, véleményeket hatékonyan és rendszerezett formában közvetítse a döntéshozók felé. Ezáltal egyrészt erősödik a részvételi demokrácia, másrészt fokozódik a valós társadalmi kontroll.

A képzés célja elméletben és gyakorlatban felkészíteni és segíteni a képzés résztvevőit, hogy egy helyi közösségen belül egy általuk kiválasztott vagy kidolgozott technika segítségével, állampolgári részvétellel akcióprojektet tervezzenek és valósítsanak meg, amely aktuális helyi problémákra irányítja a döntéshozók figyelmét.
Hosszú távú cél, hogy a képzést követően helyi szinten kialakuljanak együttműködő csoportok, amelyek a megismert állampolgári részvételi technikák alkalmazásával képesek helyi projekteket megvalósítani és ezekkel a technikákkal a helyi közösségek tagjait megismertetni. Az állampolgári részvételi technikákban és az állampolgári kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket mind nagyobb nyilvánosság ismerje meg, és a média-visszhangnak köszönhetően a döntéshozók is jobban odafigyeljenek az állampolgárok véleményére.

A képzés további célja, hogy a résztvevők döntéshozatali monitoring képességének fejlesztéséhez és a lakossági vagy sajátos valamilyen szempontból szegmentált célcsoport vélemények integráláshoz élményalapú jártasságot szerezzenek az empirikus kutatások módszertanáról és legalább „konyha” szinten képesek legyenek alkalmazni, illetve az ilyen módszereket használó beszámolókat, kutatási jelentéseket, sajtóanyagokat kellő kritikával és módszertani háttértudással tudják értelmezni.

2. Célcsoport
A képzés célcsoportja a városban működő civil szervezetek illetve azok önkéntesei és alkalmazottai. A képzés elsősorban azokat a fiatal civil szakembereket, aktivistákat célozza, akik:
- kreatív problémamegoldó technikák birtokába akarnak kerülni annak érdekében, hogy a saját szervezetükön túlmutatóan is közreműködjenek egy-egy településrész vagy szűkebb közösség érdekartikulációjában, vagy valamilyen közösségi probléma konszenzusos megoldásában
- rendelkeznek már valamilyen szervezési rutinnal, tapasztalattal, de ez ideig még nem próbálkoztak részvételi demokrácia technikák alkalmazásával
- felsőfokú végzettséggel rendelkeznek vagy jelenleg valamilyen felsőoktatási intézmény nem első éves hallgatója, vagyis rendelkezik a képzési program sajátos szakmai nyelvezetének megértéséhez és a demokrácia illetve a kutatásmódszertan alapjainak elsajátításához szükséges politológiai, szociológiai vagy társadalomtörténetei minimális háttértudással és kulturális tőkével
- a tágabb szakirodalmi kitekintéshez legalább társalgási szinten tud angol nyelven kommunikálni
- vállalják azt, hogy a képzési program során elsajátított technika alapján a saját közösségükben kísérleti projektet valósítanak meg vagy aktívan közreműködnek a képzés során felkínált részvételi demokrácia technika gyakorlati megvalósításában.

3. Földrajzi kiterjedés
A képzési program akkor lesz a leghatékonyabb, ha a résztvevői kör szakmai-ágazati szinten heterogén, képzettségi szinten legalább elkezdett felsőfokú képzési tapasztalattal bír, valamint földrajzilag lehatárolt területről, egy-egy városból vagy egy-egy kistérségből kerül ki. Mind a helyismeretünk mind pedig a korábbi előtanulmányok, mind pedig a logisztikai szempontokat mérlegelve a legideálisabbnak a Székesfehérvár város illetve a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések tűnnek. A székesfehérvári kistérségben működik három felsőoktatási intézmény, több mint 900 bejegyzett társadalmi szervezetet regisztrál a KSH és 137 ezer lakos él a városban, valamint vonzáskörzetében.

A megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó települések közel azonos adottságokkal rendelkeznek, hasonló problémákkal állnak szemben. A környező települések 30 km-es körzetben helyezkednek el a megyeszékhely körül, a foglalkoztatási szint magasabb az adott térségben az átlagnál. A székesfehérvári kistérség települései foglalkoztatási szempontból viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak, mivel a közösségi közlekedés révén a működő vállalkozások jól elérhetők. A régió nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató cégei, intézményei is ebben a kistérségben koncentrálódnak igaz, Székesfehérváron találhatók túlnyomó részben. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk Budapest hatását sem. A kistérségből sokan tanulnak a főváros felsőoktatási intézményeiben, s ez a képzési program megfelelő humán-kapacitása szempontjából lehet fontos tényező.

4. Létszám
Az intenzív képzés a bonyolult csoportdinamikai folyamatoknak és a speciális szükségletekhez való nagyfokú alkalmazkodásnak köszönhetően hatékonyan csak kis létszámban valósulhat meg, így a tervezett létszám három tematikus munkacsoportban, munkacsoportonként 5-6 fő, vagyis a képzésen résztvevők száma várhatóan 15-18 fő. Olyan résztvevők, akik elkötelezettek a helyi demokrácia továbbfejlesztésére, hajlandóak tanulni más országok, városok példáiból, kíváncsiak arra, hogyan lehetne térségünkben is közelebb vinni az embereket a róluk szóló döntésekhez és ezért tenni is hajlandóak.

5. Képzési filozófia
A képzés két nagy témakört ölel fel, egyrészt a részvételi demokrácia technikáival ezen belül pedig kiemelten a deliberatív demokrácia technikákkal foglalkozik, másrészt pedig a deliberatív poll (közvélemény-kutatás) civil szervezetek által is használható survey módszertani kérdéseit öleli fel.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon a társadalmi átalakulással egyidőben a demokrácia technikákhoz is felhasználható tudományos és alkalmazott kutatások megismerési eszköztára is bővült és tökéletesedett. Ezen megismerési formák között az egyik legnépszerűbb a survey típusú adatfelvétel, melyet gyakran alkalmaznak civil szervezetek pl. az állampolgári hét kezdeményezés során, NCA által támogatott kutatások részeként, tagszervezeti igényfelmérésként vagy éppen lakóközösségi, településrészi vélemények gyűjtésekor. Ugyanakkor a civil szervezetek által végzett kérdőíves adatfelvételek nagy száma nem párosul módszertani pontossággal, igen sok a hibás mintavételből, rossz kérdésfeltevésből és más nem mintavételi hibákból fakadó problémás kutatások aránya, melyek civil akcióként persze megállják a helyüket, de a deliberatív demokrácia technikáinak alkalmazásakor már nem használhatók fel, legyen szó akármekkora mintáról és nyilvánossági támogatásról, szakmai hasznuk nincs.

Az Echo Innovációs Műhely által tervezett Deliberatív Közvélemény-kutatás Tréning filozófiája azon alapul, hogy mind a részvételi demokrácia technikái, mind pedig azzal szorosan összefüggő közvélemény megismerési és rendszerezési szabályszerűségek módszertani sajátosságait alapvetően csak a gyakorlatban lehet megtanulni. Ennek megfelelően a képzési program elméleti és gyakorlati foglalkozásai mellett a képzésben résztvevők egy saját közvélemény-kutatást is lebonyolítnak az oktatók segítségével, mely kutatási program a probléma megfogalmazásával kezdődik és a kész a kutatási eredmények részvételi demokrácia-alapú felhasználásával (döntéshozói tájékoztató, nyilvánosság bevonása, javaslattételi workshop szervezése stb.) ér véget.
A részletes képzési tematikát Echo Innovációs Műhely Szurikáta programjának részeként elkészült, a részvételi demokrácia technikáit bemutató nemzetközi pilot-projektek feltáró munkája valamint az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet több mint 100 kérdőíves adatfelvételének tapasztalata alapján, munkatársaink egyetemi oktatói rutinja valamint a nemzetközi szakmai társaságok (ARNOVA, ISA, ASA, WAPOR, IASS) módszertani ajánlásainak figyelembe vételével állítottuk össze.

A képzési program alapvetően azt nyújtja a hallgatóknak, ami a civil szférában gyakran kimarad: az elmélet és a gyakorlat közötti hidat, a részvételi demokrácia technikák és empirikus kutatásaik gyakorlat orientált módszertani képzését.
Az Echo Deliberatív Részvételi Survey Training egy intenzív, magyar nyelvű készségfejlesztő módszertani képzés, mely során a résztvevők elméleti felkészültsége és gyakorlati tapasztalta növekszik a helyi demokráciát erősítő állampolgári technikák és a kapcsolódó survey típusú adatfelvételek tekintetében. A résztvevők átfogó képet kapnak a helyi demokrácia problémáiról, a részvételi demokrácia technikáiról és a survey adatfelvétel teljes munkafolyamatáról és egy-egy részterülettel mélyebben is megismerkednek három munkacsoportban. A képzés 120 órás intenzív szakmai továbbképzési programként zajlik.
Az Echo Network képzési tematikája a civil szektor angolszász képzései során széles körben elterjedt integrált Theory-based Practice oktatásmódszertanát követi, vagyis az elméleti alapokat közvetlen azonnali gyakorlati feladatmegoldás követi, mely részfeladatok végül egy komplex csoportfeladat megoldását adják ki, jelen esetben egy sikeres állampolgári technikát a hozzá kapcsolódó adatfelvétellel és társadalmi vitával.

6. Képzési témakörök
A képzési tematika követi az amerikai demokrácia technika és kutatásmódszertani tankönyvek struktúráját és igazodik a survey folyamat jellegéhez. A képzés elméleti anyaga három új tankönyv részletes feldolgozására épít:
• Jim Shultz: The Democracy Owners Manual. A Practical Guide to Changing the World (Rutgers Univ. Press 2002)
• Robert M. Groves, Floyd J. Fowler, Jr., Mick P. Couper, James M. Lepkowski, Eleanor Singer, Roger Tourangeau: Survey Methodology (Wiley 2004)
• Alan Buckingham, Peter Saunders: The Survey Methods Workbook (Polity Press 2004)

A képzés elméleti modulja az alábbi témaköröket tartalmazza:
- A demokrácia deficit kialakulásának folyamata
- Az állampolgári részvételi technikák
- A kutatási folyamat az állampolgári technikák alkalmazásakor
- Következtetések és hibák
- Célpopuláció, mintavételi keretek, érvényességi problémák
- Adatgyűjtési módok
- Kérdőív tervezése és tesztelése
- Kérdezéstechnikai szabályok és kommunikációs stratégiák
- Editálás és imputálás az adatbázisokon
- Adatelemzés és populációs paraméterek becslése
- Eredmények prezentálásának gyakorlati kérdései
- Nyilvánosságszervezés

7. Oktatásszervezési kérdések
A képzési módszer az elmélet és a gyakorlat szorosan egymásra épül, intenzív képzéséként 2 teljes munkahéten át egész napos elfoglaltságot jelent, esetenként a hétvégi munkát is igényel. Az első héten az Echo Innovációs Műhely székesfehérvári oktatótermében 9-17-ig, a második héten a helyszíni terepmunkához igazodóan 9-17-ig.
Az első héten a tantermi tanfolyam alapvető célja az elméleti megalapozás. Ennek részeként előadások hangzanak el a demokratikus deficit problémáiról és az állampolgári technikákról, az adatgyűjtési módszerekről, a mintavételről, a kérdőív készítésről, a statisztikai becslésekről, a PR-kommunikációs tevékenységről stb. Az elméleti előadásokra minden nap 9-12 óra között kerül sor. A délutáni kiscsoportos foglalkozások keretében (13-18) készítik elő a hallgatók a kurzus során lebonyolítandó projektet. A gyakorlati munka három párhuzamos munkacsoportban zajlik igazodva a deliberatív jellegű kutatási és fejlesztési projektekhez: