Szent Margit-templom – Veszprém, Jutasi út, Újtelep városrész, hrsz. 3818
A templom 1938-ban, a Szent István-emlékév kapcsán épült fel a megyés püspök ajándékaként a Jutasi út környékén újonnan beépülő városrészben. A Jutasi út mentén 1920-tól zajlott az utcarendezés és a házhelykijelölés, az első házak 1923-ra épültek fel. Mivel ezen a területen korábban nem volt katolikus templom, Rott Nándor szükségesnek látta az építkezést. A terveket Irsy Irsik László készítette, a kivitelezést Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építészmérnök vezette. Az ezzel járó költségek nagy részét maga Rott Nándor állta, a telket pedig a város adományozta. Az építkezést 1937. augusztus 2-án kezdték meg, a püspöki felszentelés pedig 1938. október 23-án történt. 1939-ben a templom kriptájába temették Rott Nándor megyés püspököt. A templom 1944-ben lett plébánia, és 1946-ban érkeztek meg ide Szent Margit ereklyéi.
A nagyméretű templom a Szent Margit parkban, egy dombon helyezkedik el, szabadon álló, nyeregetetős, neobarokk épületként. Egytornyos, egyhajós, keletelt épület, kereszthajóval és négyszögletesen záródó szentéllyel rendelkezik. A szentélyből kétoldalt, a kereszthajókhoz hozzáérve, egy-egy téglalap alaprajzú, egyszintes toldalék tér nyílik, melyeket a szentély mögött húzódó, szintén egyszintes folyosó is összeköt. A szentély déli oldalán elhelyezkedő térben egy kápolna, az északi oldalon találhatóban pedig a sekrestye kapott helyet, ahonnan a kripta is nyílik.
Az épület Jutasi út felé forduló homlokzata kapta a legimpozánsabb kialakítást. Itt található a kosáríves záródású főbejárat, melynek két oldalán korinthoszi fejezetes oszlopok tartják a barokkos szemöldökpárkányt. Ezen búzakévékkel és szőlőfürtökkel körülvett képmezőt láthatunk. Szintén ezen a homlokzaton állnak az Árpád-házi szentek szobrai is: középen Szt. Margit, kétoldalt pedig Szt. László és Szt. Imre, valamint Szt. István és Szt. Gellért szobrát is megtaláljuk a templomon. Továbbá ehhez a homlokzathoz csatlakozik a torony is, melynek barokkos hagymasisak adja a lefedését.
A templom belső tere is rendkívül igényes kialakítású a szépen megmunkált neobarokk bútorokkal. A templomba belépve a karzat alatt, a hosszházban és a szentélyben is kosáríves dongaboltozatot látunk, melyet a karzat alatt vaskos pillérek, a hosszházban pedig korinthoszi fejezetes falpillérek tartanak. Az enyhén megemelt szentélyben áll a Szt. Margitot ábrázoló oltárképpel rendelkező főoltár, melynek két oldalán Szt. Erzsébet és Szt. Kinga szobra látható. A szentély északi oldalán található a díszes neobarokk szószék, a délin pedig a római Santa Maria Maggiore középkori Mária-kegyképének másolata. A szentélyből nyílik a Páduai Szt. Antalnak szentelt kápolna, mely visszafogott, de szintén igényes kialakítású. A templombelső látványos elemei között meg kell még említeni az igen nagyméretű, ezüst- és aranyszínű sípokkal rendelkező orgonát, melyet -az orgona billentyűzetén látható felirat alapján - Szigeti Kilián bencés szerzetes tervezett.
Összességében a templomról elmondható, hogy valóban nagyon impozáns, külső és belső kialakítása és stílusa teljesen egységes, és a két világháború közötti neobarokk építészet egy kiemelkedő példája.
Irodalom: Karlinszky Balázs, A veszprémi Szt. Margit-templom építésének körülményei a helytörténet-írásban és a források alapján. Veszprémi Szemle 11. évf. 2009. 2. 16. szám 27. o.
