Vállalati foglalkoztatási monitoring
Vállalati foglalkoztatási monitoring felmérést végzett az Echo Innovációs Műhely adatfelvételi részlege a Fejér megyei forprofit és nonprofit vállalkozások körében 2014. novemberében. A kutatás során a szervezeteket a vállalat jelenlegi foglalkoztatási helyzetéről, a tervezett létszám alakulásáról, az atipikus és hagyományos foglalkoztatási formákhoz való viszonyukról kérdezték. Választ kerestek továbbá arra is, hogy milyen várakozással tekintenek a szervezetek a munkaerőpiac jövőbeni alakulására, mi a foglalkoztatási kapacitás bővítésének gátja, és hogy azt szerintük milyen tényezők segítenék elő Fejér megyében. A kutatás eredményeit Macher Judit, az Echo Szociológiai Kutatóintézet szociológusa ismertette a Foglalkoztatási Partnerség Fejérben című konferencián a Gazdaság Házában. 
 

A megkérdezett vállalatok által foglalkoztatottak háromnegyede fizikai munkakörben, negyede pedig szellemi munkakörben van. A vállaltok 49 százaléka nem tervez munkaerő bővítést a közeljövőben, ez összefüggésben áll a cégek méretével és a nettő árbevételükkel is, vagyis minél több főt foglalkoztat egy vállalat, és minél nagyobb az árbevétele, annál valószínűbb, hogy tovább fogja bővíteni a foglalkoztatottak létszámát vállalaton belül. A tervezett bővítések leginkább a gyártósori operátor és gépkezelő munkaköröket érintik.
A fehérvári cégek elenyésző százaléka tervezi, hogy csökkentené munkaerejét a jövőben, tartósan betöltetlen álláshelyek pedig 19 százalékuknál vannak. Folyamatos hiány van esztergályosokból és marósokból, és átlagosan 30 fős hiány van 1-2 hónapja a gyártósori betanított munkásokból.
A munkavállalók felmondása a cégek 40 százalékánál jelent problémát, így többségük igyekszik ilyen esetekben ösztönzőkkel maradásra bírni a munkását. Leggyakrabban külföldi munkalehetőség miatt távoznak a munkavállalók, Budapest elszívó hatása elenyészőnek mondható e tekintetben, mindössze 4 százalékuk mondta, hogy tudomása lenne arról, hogy egy budapesti munkalehetőség miatt mondott fel dolgozója.
A munkaerő-piaci tekintetben hátrányos csoportok közül leginkább szakképzett és szakmunkás dolgozókat terveznek felvenni, legkevésbé pedig a szakképzetlen dolgozókra tartanak igényt a jövőben.
Atipikus foglalkoztatási formák közül legtöbben az interneten keresztül végezhető munkaformákban, valamint távmunkában terveznek foglalkoztatni a jövőben, tanulói szerződés keretében 36 százalékuk tervez fogadni gyakornokot
A vállalatok a munkaerőigényüket általában tudják előre tervezni, ám több mint a felük csupán kevesebb, mint egy évre előre. A kisebb és alacsonyabb ár bevételű cégek kevésbé tudják előre megtervezni a munkaerőigényeiket.
A jelenlegi munkavállalóikkal kapcsolatban legkevésbé az idegen nyelvtudásukkal, a kommunikációs készségükkel, illetve a gyakorlati és elméleti tudásukkal vannak megelégedve.
A cégek többsége fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, és több mint felük tervez is a jövőben képzést szervezni a munkavállalói számára. Főként a vállalat helyi igényeinek megfelelő képzéseket preferálják, az államilag elismert képzéseket kevésbé, ám a kettő kombinációját szintén közel felük indokoltnak tartja.
Munkatárskeresésnél főként az újsághirdetéseket használják, illetve család, rokonok, kollegák révén keresnek dolgozókat. A munkaügyi központot is több mint felük igénybe veszi ilyen célból, ám a fejvadászcégeket és munkaközvetítőket kevésbé preferálják.
Az Uniós tagság a cégek több mint fele szerint nem járt különösebb előnnyel, ami a haza munkaerőpiacot illeti, profitálni inkább a nagyobb méretű és ár bevételű vállalkozások tudnak belőle. A foglalkoztatás bővítésére elsősorban a felsőfokú szakképzés kiszélesítésében, a szakképzési igények feltárása érdekében történő munkaadói szféra összefogásában, valamint a helyi felnőttképzési lehetőségek szélesítésében látják a megoldást, de fontosnak tartanák a szélesebb információs csatorna kialakítását, a nyelvtanulás támogatását és munkahelyek teremtését is.
A kutatási beszámoló letölthető innen.
 
 
nyomtatás