Pályázni, de bölcsen - 12. rész
Az Esélyegyenlőség ígérete, avagy „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én biciklivel megyek.„ - Sokszor csak azt hisszük, mindent elkövettünk hátrányos helyzetben levő társainkkal szemben vagy éppen értük. A pályáztatás esélyegyenlőségi buktatóiról beszéltünk Petróczi Ferenc szociológussal, szociálpolitikussal.
Hogyan jelenik meg a család elsődlegessége, a nő-férfi egyenlősége, a fogyatékosság szemponton-kívülisége a pályázatokban?
Minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység tervezése során figyelni kell az esélyegyenlőség biztosítására. Fontos, de nem elégséges pusztán általánosságban leírni, hogy a projekt "nem diszkriminál" vagy "mindenkit egyenlően kezel", hanem meg kell határozni azt, hogy milyen szempontok szerint, milyen módszereket használunk például a programba kerülés során. Az esélyegyenlőséget biztosító megoldásokat be kell mutatni a pályázatban is.
Tudna néhány tippet adni munkáltatóknak, mire érdemes figyelni?
Érdemes figyelni, és nemcsak a pályázatok követelményei miatt. Új munkahelyek kialakításánál az akadálymentesség biztosítására érdemes figyelni. Legyen lehetőség a dolgozóknak részmunkaidős foglalkoztatást választani, esetleg távmunkában ellátni olyan feladatokat, amelyekhez nem kell a napi munkahelyi jelenlét – ez költségcsökkentést is eredményezhet. A dolgozók továbbképzésének, magasabb képesítés megszerzésének támogatása is fontos, munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez, rugalmas munkaidő-szervezés, és még lehetne sorolni az esélyegyenlőséget jó irányba befolyásoló intézkedéseket.
Nagyon fontos a társadalmi felelősségvállalás megjelenése a munkáltatóknál. A munkaerő-felvételnél figyelni kéne arra, hogy egy-egy fogyatékkal élő embernek, cigány származásúnak, pályakezdő fiatalnak is adjunk esélyt akkor, ha az adott munkakört el tudják látni, és fontos azon civil szervezetek szponzorálása is, akik hátrányos helyzetű emberekkel foglalkoznak, és fontos esélynövelő tevékenységet folytatnak.
Milyenek a tapasztalatok?
Sok pályázó nem veszi komolyan a pályázat ezen részét, túlvállalják magukat a többletpont reményében, és nem valós folyamatokat mutatnak meg magukról. A pályázat ellenőrzésekor derül ki, hogy nem tudják az ígéreteket teljesíteni, hitelesen bemutatni. Sokan csak a plusz pontokért vállalják az esélyegyenlőségi megbízott alkalmazását, és nem működtetik ezt a szerepkört. Az esélyegyenlőségi terv készítése sem egyszerű vállalás, és nem árt tapasztalattal rendelkező szakértők segítségét igénybe venni – már a pályázat elkészítésekor. Sándor György humorista klasszikus mondását idézem: „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én biciklivel megyek!” Vannak, akik azt gondolják, elég papírra vetni és azon bizonyítani, hogy mennyire „esélypártiak" vagyunk, de a valóság sokszor nem ezt bizonyítja.
