Még mindig Petőfit kedvelik a legjobban
Felmérés készült a fehérvári lakosok versekhez fűződő szokásairól. Mindezt az Echo Szociológiai Kutatóintézet végezte el, apropóját A költészet napja (április 11.) adta.
A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hány otthonban található verseskötet, milyen gyakran olvasnak verseket szabadidejükben a lakosok, milyen felületen teszik azt, illetve ki a kedvenc költőjük. A kutatás eredményeit sajtótájékoztató keretében ismertette Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok és Turzó- Németh A. Violetta, az Echo Szociológiai Kutatóintézet szociológusa 2014. április 11-én, a Fehérvári Civil Központban.
Hazánkban 50 éve, 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, versenyekkel, Versünneppel és versmaratonnal tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. Az Intézet ez alkalommal a versekhez való viszonyukról kérdezte a fehérvári lakosokat. 2014. március 20. és április 4. között került sor az Alba Radar kutatásra, melynek során az Echo Innovációs Műhely adatfelvételi részlege 300 főt kérdezett meg telefonon.
Mészáros Attila ifjúsági tanácsnok elmondta: „Fontos, hogy minél többet beszéljünk a költészetről, művészetről ebben a technikával átszőtt világunkban. Április 11. Székesfehérváron is nagy ünnep, éppen ezért, számos rendezvény van ma a városunkban, ami A költészet napjához köthető. A fiatalok is egyre többen érdeklődnek a költészet iránt, ezt mutatja, hogy immáron 5. éve rendezi meg a város a Versünnepet, és minden évben sikeres a program.”
„ Az adatfelvétel során kiderült, hogy a verseskötetek az emberek háztartásában ugyanolyan magas arányban megtalálhatók, mint más könyvek vagy nyomtatványok, 2014-ben a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy egy-két verseskötete van otthon, további 55 százalékuknál több ilyen kötet is van. A fehérváriak 13 százalékánál teljesen hiányoznak a verseskötetek a háztartásból. Egy korábbi kutatás során már vizsgáltuk ugyanezt a kérdést. Az akkori és a mostani adatok összehasonlításából jól látszik, hogy 2012-höz képest duplájára nőtt azoknak a száma, akiknek az otthonában több verseskötet is található, valamint csökkent azoknak a száma, akiknél egyáltalán nem található ilyen könyv.”- ismertette a kutatás eredményeit Turzó- Németh A. Violetta szociológus.
A passzív szabadidős tevékenységek struktúrájában az utóbbi évtizedekben a könyvek olvasását folyamatosan háttérbe szorította a televízió illetve az utóbbi években a számítógép előtt töltött idő, ennek pedig részben áldozatul esett a versek olvasása is. 2014-ben arra a kérdésre, hogy „Milyen gyakran szokott Ön szabadidejében verseket olvasni?” a fehérvári lakosok közül 17 százalék mondta, hogy ez hetente jellemzi, 18 százalékuk pedig azt említette, hogy minden hónapban szokott verset olvasni. A lakosság fele saját bevallása szerint ennél ritkábban olvas verset, 15 százalékuk pedig sohasem teszi ezt. A 2012-es kutatási eredményekhez viszonyítva sokkal többször olvas verset a fehérvári lakosság, akkor ugyanis mindössze 5 százalék volt azoknak az aránya, akik legalább havonta tették ezt, míg mára a lakosság több mint harmada folytatja a tevékenységet legalább havi szinten. Ugyanakkor a korábbi évhez képest azoknak az aránya is jelentősen, harmadára csökkent, akik soha nem olvasnak verset.
A korábbi időszakban versek alapvetően újságokban, folyóiratokban vagy pedig kötetekben jelenhettek meg. Az internet megjelenése ezen a téren is változást hozott, hiszen újabb kommunikációs felületként a versek publikációs formájaként is találkozhatunk vele. Az internet megváltoztatta a versolvasási szokásokat a fehérváriak körében, azok, akik szoktak verseket olvasni, egyötödük már az interneten teszi ezt idén. A versolvasók további egyötöde folyóiratokban, nagy részük (59 százalékuk) azonban kötetben olvassa a költeményeket. A kézzel fogható kötetek azonban kezdik visszanyerni korábbi súlyukat, 2012-höz képest ugyanis felére csökkent azoknak az aránya, akik az interneten, de majdnem megduplázódott azoké, akik kötetben olvasnak verseket.
Függetlenül attól, hogy a megkérdezett székesfehérvári lakosok 15 százaléka soha nem olvas verseket, az emberek közel háromnegyedének van kedvenc költője. 2014-ben a székesfehérvári felnőtt lakosok körében a legnépszerűbb költő toronymagasan Petőfi Sándor. Második helyezett lett a népszerűségi listán a költészet napja kapcsán legtöbbet emlegetett József Attila. A népszerűségi „verseny” dobogósa még Ady Endre, a költészete mellett politikai újságírásáról híres költő. A fehérváriak kedvencei között találjuk még többek között Radnóti Miklóst, Arany Jánost, Tóth Árpádot, Vörösmarty Mihályt. A 2012-es kutatás során is Petőfi volt a legnépszerűbb költő, őt azonban akkor Arany János követte a sorban, aki idén 5. lett. József Attila 2012-ben a harmadik volt, Ady Endre pedig a negyedik.
Végezetül arra kérték a válaszadókat, mondják meg, hogy tudnának-e fejből is verset mondani. A kapott válaszok alapján az irodalomórai memoriterek illetve a rendszeresebb versolvasás nem múlt el nyomtalanul, mert a megkérdezettek 85 százaléka, úgy nyilatkozott 2014-ben, hogy fejből is tud verset mondani, az önbevallás alapján minden ötödik fehérvári több verset is ismer kívülről. A 2012-es kutatási eredményekhez viszonyítva jelentősen nőtt annak a felnőtt székesfehérvári lakosságnak az aránya, akik fejből tudnak verselni.
A kutatás anyaga letölthető innen.
