Pályázni, de bölcsen - 1. rész
A FehérVár Médiacentrum és az Echo Innovációs Műhely sorozatot indíttot, hogy Székesfehérvár szervezetei, vállalkozásai és önkormányzati intézményei megismerhessék az Európai Unióból induló pályázatok lehetőségeit, buktatóit. E sorozat készítésében szakmai segítséget ad Domokos Tamás, az Echo Innovációs Műhely módszertani igazgatója.
Mit jelent az, hogy EU-s pályázat?
Ez egy gyűjtőfogalom. A lényege az, hogy európai uniós pénzzel finanszíroznak hazai vállalkozásokat, civil és önkormányzati szervezeteket.
Milyen fajtái vannak a brüsszeli pályázatoknak?
Talán a legegyértelműbb az, amikor az EU ír ki közvetlenül. Ezek az úgynevezett közösségi programok, amelyeket Brüsszel ír ki, és oda is kell beadni a pályázatot. Nagy hátránya, hogy a kiírás pillanatát követően gyorsan kell elkészíteni a pályázatot. A kiírás nem jelenik meg általában csak a brüsszeli weblapon, illetve közlönyben, s ha nem elég gyorsak a pályázni kívánók, akkor lecsúsznak róla. Arról nem is szólva, hogy ugyan a magyar nyelv is hivatalos az EU-ban, de minden hiánypótlást, kiegészítést angol nyelven kérnek, amibe sokan „befürdenek”. Itt még a jól informáltaknak sem jut több idejük a pályázatok elkészítésére, mint egy hónap.
Van-e ennél könnyebben elindítható pályázati lehetőség?
Ehhez a pályázati formához hasonló a második pályáztatási típus, amikor Brüsszel ír ki és az is fogad be, de van egy közvetítő magyar szervezet. Ez a pályáztatás is az Európai Uniótól függ, csak a magyarországi pályázók és a kiíró EU között működik egy közvetítő (ami lehet minisztérium, minisztériumi főosztály, állami szervezetek, kht.-k stb.), akinek az a feladata, hogy a pályáztatás fő irányait megszabja az EU szándékának megfelelően a hazai viszonyok között.
Van-e olyan pályáztatási forma, ami a hazai fejlesztési célokból születhet?
Igen, a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelyet hétéves ciklusokra terveznek. A magyar kormány határozza meg a fő vonalat, amit egyeztet Brüsszellel, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiírja az egyes elemekhez szükséges pályázatokat. Ennél a pályáztatási formánál a pályázati összegek kisebb hányadát a magyar állam, nagyobbik részét az Európai Unió állja. Ez is EU-s pályázat, de erre Brüsszelnek nem sok ráhatása van, hiszen itt a magyar kormánynak van főleg mozgástere.
Ezek a pályázatok jól tervezhetők, hiszen hosszú az elkészítési időszak. Általában már akkor ismerik egy adott téma kiírásának tényét az érintettek, amikor még nem is történt meg a pályázat kiírása. Ez azért van, mert a Nemzeti fejlesztési terv hosszú távra készül, és annak fő pontjait már mindenki ismerheti.
Ez a pályázati forma kevesebb összeget enged Közép-Magyarországnak, mint az ország többi részének, emiatt az űrlapok is másmilyenek a két országrészben.
Kik pályázhatnak EU-s forrásokra?
Azt, hogy kik pályázhatnak, mindig a konkrét pályázati kiírások határozzák meg. Ilyenek lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, vállalkozások, társulások, konzorciumok és így tovább, de ezekről majd később.
