Pályázni, de bölcsen - 4. rész
Tanácsadónk Domokos Tamás, az Echo módszertani igazgatója -Sorozatunk előző részében a pályázatok azon két változatáról írtunk, amelynek egyik fajtája önálló életet él a pályázó szervezettől, a másik pedig szerves részévé válik. Természetesen mindkettőben jelen kell lennie a pályázó szervezetnek, mert anélkül hatványozottan nőnek a pályázat bebukási lehetőségei.
Mire pályázhatunk az Európai Unió forrásaiból?
Az azért egyértelmű, hogy ez mindig a kiíró szándékától függ. Határozott kategóriákat nem lehet és nem is érdemes állítani. Most aktuálisan pl. e-kereskedem fejlesztése, gyermekek és fiatalok társadalmi integrációja, logisztikai szolgáltatások fejlesztése, vállalalti innováció, megújuló energaiforrások használata, vízvédelmi beruházások, környzeti attitűdök fejlsztése, városrehabilitáció. Az EU-s pályázatok nagytöbbsége a versenyképesség növelését vagy megőrzését hivatott szolgálni. Ennek biztosítására gyakran adnak lehetőséget az eszközbeszerzésre, de lehet vállalati kultúra fejlesztésre is pályázni, modernizálásra, munkabérre, útiköltségre, rendezvény-lebonyolításra, szolgáltatásfejlesztésre (például állami források kiegészítésére). Ez utóbbi jellemző a TÁMOP pályázatokra. De lehet szó az innovációs készség javításáról, előfordulhat, hogy az államháztartási reformok megsegítésére lehet pályázni, de ez elég speciális, általában határozott célzottja van (ilyen lehet például egy minisztérium).
Az viszont tény, hogy akik sikeresen pályáztak már egyszer, azok általában újra pályáznak, láncba fűzik a pályázatokat. Fehérváron az elmúlt időszakban 380 sikeres EU-s pályázat született, de ez nem azt jelenti, hogy ugyanennyi pályázó is volt, sőt, jóval kevesebb, hiszen többen voltak, akik ismételt pályázóként jelentkeztek.
Annyi biztos, hogy amit például fejlesztésre irányoznak és elnyerjük, azt ne használjuk vállalatunk, szervezetünk réseinek betömködésére, mert akkor éppen a fejlesztés siklik el. Sajnos ebben az előző kormányzat több alkalommal is rossz példát mutatott a Nemzeti Fejlesztési Programban, és itt-ott "nemzeti üzemeltetési" programot alkalmazott.
Akkor az egyértelműen látszik, hogy elsősorban a kiírásból derül ki, hogy az adott pályázatból mire használhatjuk a forrásokat. Talán pontosabban meghatározható, hogy mi az, amire nem lehet pályázni?
Az Európai Unió pályázati rendszerében kizárt, hogy lehessen pályázni hitelek és azok kamatainak finanszírozására, földvásárlásra, rezsi fedezésére, ingatlanvásárlásra. De nem lehet a pályázati forrásokat felhasználni semmifajta büntetésre, illetékre, adóra se. Eszközbeszerzésnél az EU csak új eszközök beszerzését finanszírozza. De létezik az eu-s forrásból megszerzett eszközök elidegenítési tilalma is. Természetesen előfordulhatnak a pályázatok kiírásánál eseti tiltások is.
Kik pályázhatnak eu-s forrásokra?
Minden jogilag szabályosan bejegyzett és működő szervezet. De talán itt is az emelhető ki a leginkább, hogy kik nem pályázhatnak. Azon szervezetek nem pályázhatnak, amelyeknek köztartozásuk van. Vállalkozás nem lehet veszteséges, bár engedmények vannak a gazdasági válság óta. Vannak speciális konstrukciók, ahol egyedi kizárások vannak. Ilyen lehet például az egyházak pályáztatási lehetősége, az önkormányzatoké és egyéb kormányzati szerveké, egyéni vállalkozóké, őstermelőké.
