Pályázni, de bölcsen - 5. rész
Tanácsadónk Domokos Tamás, az Echo módszertani igazgatója - Múlt heti számunkban azt írtuk le, hogy mire lehet pályázni az Európai Unióban, illetve, hogy mi az, amire semmiképpen sem. Megtudhattuk, hogy kik, milyen szervezetek adhatnak be pályázatokat. A pályázatok előkészítésének mechanizmusa közé tartozik a kiírt pályázat és a pályázatban szereplő dokumentációk megismerése.
Milyen dokumentációkkal találkozhatnak a pályázni kívánó szervezetek?
Az egyik legfontosabb dokumentáció a pályázat rövid kiírása, a pályázati felhívás. Ebből tudhatjuk meg, hogy szervezetünk, cégünk, intézményünk egyáltalán szóba hozhatja-e a pályázás tényét, de megtudhatjuk azt is, hogy mekkora összeget szán az EU az adott pályázati konstrukcióra, valamint, hogy hány nyertesre számolnak. A rövid kiírás megismerése szükséges, de nem elégséges anyaga egy EU-s pályázatnak. Minden kiírásnak vannak standard mellékletei, kötelező elemei.
Melyek ezek az úgynevezett állandó kísérői a pályázatoknak?
Figyelni kell arra, hogy általában tükörben írnak ki pályázatokat a Közép-Magyarországi Régióra (amely Budapest és környezete) és a Konvergencia Régióra (Magyarország többi területe), amely tükrökben sokszor sorról sorra ugyanaz a kiírás szövege, csak a megcélzott régió változik. Itt figyelni kell, hogy az általunk beadandó pályázat melyik régióban érintett. Például Fehérvár esetében a Konvergencia Régióban kell gondolkoznunk. Tehát a kiírás számát figyelni kell, mert sokat veszíthetünk egy egyszerű tévedéssel.
Vannak dokumentumok, amelyeket minden pályázathoz hozzárendelnek. Ilyen például az arculati kézikönyv. Ez pontosan meghatározza, hogy mit, hogyan kell megjeleníteni a pályázat lebonyolítása közben. Itt a betűtípustól a táblákon át, a megjelenő PR-cikkek arculatáig mindent meghatároznak pontosan. Az arculati kézikönyvhöz kell igazítani a kommunikációs tervet. Ez a pályázók nagyon nagy többsége számára idegen terület. Elengedhetetlen a szakértő bevonása a tervezés megkezdésekor. Ilyen szakértő lehet Székesfehérváron a Fehérvár Médiacentrum, ahol nem idegen a kommunikációs szakzsargon, ennek megfelelően egy pontos költségvetéssel beállított tervet képes összeállítani.
A pénzügyi tervezéshez is mellékelnek dokumentációkat?
A költségvetési specifikációt nagyon pontosan meghatározzák. Ebben pontosan leírják, mit lehet finanszírozni, mit nem. Hogyan kell a költségeket kezelni. Ez is igényel szakértőt, hiszen ezek a dokumentációk újabb dokumentációkra hivatkoznak, amiben rendesen el lehet tévedni, hogy ne így legyen, az Echo Innovációs Műhely pénzügyi szakemberei tudnak segíteni.
A harmadik dokumentáció a fenntarthatósági csomag, amely a projekt lebonyolításának környezetterhelésre vonatkozó részletes tervét írja elő. Itt nyugodtan említhetjük segítségnek a Gaja Környezetvédelmi Egyesületet vagy más környezetvédő szervezetek, akiknek már van tapasztalata a számításokkal kapcsolatban. A környezetterhelés mérése, kézbentartása kiemelt fontosságú az Európai Unióban.
A következő elem az esélyegyenlőségi modul. A pályázatok nagy többségénél az értékelés során növeli a lehetőségeket, ha hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását tűzzük ki. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a Regionális Képző Központ rehabilitációs modellközpontja vagy a fogyatékkal élők civil szervezetei, de a látássérültek alkalmazásánál a LÁRKE szakemberei is.
Vállalkozások esetében gyakran kérnek üzleti tervet. Ennek legnagyobb segítője a Kereskedelmi és Iparkamara lehet. Más esetben helyzetelemzést kell csatolni, ezt pedig kutatóink tudják elkészíteni.
Ha csak a felsorolást nézzük, már akkor is látjuk, hogy egy pályázatnál bizony több száz oldal melléklettel kell számolnunk, amelyek szak specifikusak, és bizony szakember nélkül csökkennek az esélyeink.
