Pályázni, de bölcsen - 11. rész
 Az esélyegyenlőség ígérete, avagy „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én biciklivel megyek.„ - Sokszor csak azt hisszük, mindent elkövettünk hátrányos helyzetben levő társainkkal szemben vagy éppen értük. A pályáztatás esélyegyenlőségi buktatóiról beszéltünk az Echo és Fehérvár Médiacentrum sorozatában Petróczi Ferenc szociológussal, szociálpolitikussal, a Sziti Szociális Egyesület alapító tagjával. 
 
 
 Miért fontosak az esélyegyenlőségi szempontok?
 
 Az Európai Unióban kiemelten kezelik az esélyegyenlőség érvényesítését, ez a civilizált világban az egyik legfontosabb érték. A szociális politika és ezen belül az esélyegyenlőség politikája az EU tagállamainak az egyik felelősségi területe.
 
 Esélynövelés tulajdonképpen hátránycsökkentést jelent!
 
 Amikor egy uniós tagállam megtervezi a közösségi források felhasználását, meghatározza azokat a hátrányos helyzetű csoportokat – pályakezdő munkanélküliek, 50 év feletti álláskeresők, fogyatékos emberek, mély szegényégben élők, gyesről a munkába visszatérők –, akiknek a társadalmi integrációját, felzárkózását szeretné elősegíteni.
 
 A pályázókkal szemben nemcsak a jó szakmai projekt terv benyújtása a követelmény, azt is kell bizonyítani, hogy a pályázók maguk is fontosnak tartják az esélyegyenlőséget, és ezt nemcsak a projekt tevékenység során, de saját működésükkel is tudják bizonyítani. Ez az úgynevezett horizontális szempontnak való megfelelés, amely jelentősen befolyásolhatja a pályázatok sikerességét.
 
 A pályázati adatlapon kell közölni azokat a vállalásokat, illetve tényadatokat, amelyek többletpontot jelenthetnek az értékeléskor. A megvalósítók saját szervezetük működésében is meg kell, hogy mutassák azt, hogy az esélyegyenlőségi szempontok mennyire fontosak számukra.
 
 Melyek ezek a szempontok?
 
 Például, ha egy fogyatékos célcsoport munkába helyezését célzó programot valósítunk meg, leghitelesebben azzal tudjuk bemutatni az elkötelezettségünket, ha a pályázó szervezetben is alkalmazunk fogyatékossággal élő munkavállalót.
 
 Az is jól mutatja az esélyegyenlőség megvalósulását, ha az azonos munkakör, azonos bért elvet is alkalmazza a munkáltató.
 
 A „családbarát munkahely” megnevezés mögött gyakran nem tudjuk, mi rejtőzik, ennek megjelenési formája lehet például a gyermeket nevelők részmunkaidős foglalkoztatási lehetősége, mivel ez a munkavállalás esélyét növelheti.
 
 Gyakori, hogy származás miatt nem kap valaki munkát, és lehet diszkriminatív egy adott munkakörbe való kerülés is.
 
 A nők és férfiak esélyegyenlőségének biztosításáról is lehetne hosszasan beszélni, nehezebben kerülnek a nők vezetői pozícióba, viszont ha odakerülnek, kihívásokkal kell szembenézniük – helytállni a munkahelyen, a magánéletben, a gyermeknevelésben, lemondás az anyai szerepekről. A jól működő munkahely biztosíthatja az esélyt arra, hogy minden kihívásnak meg tudjanak felelni azok, akik a szakmai karrier mellett a családot is fontosnak tartják.
(folytatjuk)
 
 
nyomtatás